2010. március 30., kedd

Éhség (Hunger - 2008)


Steve McQueen (nem az idős színész) számos fesztiválon díjazott bemutatkozó filmje nálunk is látható már. Az Éhség a belfasti Maze fegyházban játszódik. Ha azonban egy újabb börtönfilmre asszociálnánk, el kell mondani, hogy itt tartották fogva az IRA elfogott terroristáit. A tagok politikai fogolynak tekintik magukat, és ennek megfelelő bánásmódot követelnek. Tiltakozásuk jeléül megtagadják a rabruha viselését, nem fürdenek és székletüket a falra kenik. Az őrök veréssel, brutális motozással próbálják őket megtörni, de az IRA-tagok egyre elszántabbak, és szellemi vezérük, Bobby Sands (Michael Fassbender) éhségsztrájkra készül. Erről a katolikus lelkipásztora sem tudja lebeszélni, és úgy tűnik, a rabok önromboló tiltakozása tragédiába torkollik.

A rendező célja egyértelműnek tűnik: az objektív szemszögből megvilágított valós esemény naturalista tálalása. Mindezt állásfoglalás, szentimentalizmus nélkül. Erre egyszerre hívatott a dramaturgia és a stílus.
Előbbi a film elején még tényleg megvalósulni látszik: képet kaphatunk az egyik börtönőr reggeléről, ahogy (a film legzseniálisabb jelenetében) a napi rutinját végzi: megnézi, nincs-e bomba rejtve kocsija alá. Mindezt olyan természetesen teszi, mint ahogy más a kávéját kevergeti. Továbbfűzve az ő történetét, betekinthetünk munkájába, ahogy motoznia, vernie kell az ellenálló, meztelen rabokat. A hóban cigiző jelenetet és a fiatal fegyőr sírását viszont már túl soknak érzem. Mielőtt azonban túlságosan egyoldalúvá válna a történet, átkerülünk a rabok oldalára, ahol egy cellában van egy "veterán" és egy újonc rab, de mindketten töretlenül kenik a szart a falra, kiabálnak és ellenállnak minden őrnek.

Mikor már kezdenénk beleszokni kettejük kis cellájába, egy újabb ugrással (immáron végleg lehorgonyozva) a valódi főszereplő, Bobby cellatársaivá válik a néző. Ő a falkavezér, az ellenállók agya, aki újabb ötletekkel próbálja elérni maguknak a politikai státuszt. Egy jó 20 perces, (közte és a pap közötti) gyors dialógus aztán kizökkent az addigi cselekménytelen folyamból, és kapunk egy erkölcsi-politikai kérdések sorát felvető gondolatsort. Aztán újra belesüppedünk a lassú tempóba, az epizodikus, szaggatott elbeszélésbe és végignézhetjük Bobby testi leépülését. A csontvázzá fogyott, magatehetetlen fiatalember látványa bár tényleg megrázó, mégis pont azt rombolja le, amit (többé-kevesebb) eddig felépített a film: az objektivitásnak már nyoma sincs, lehetetlen nem megszánni azt az emberi roncsot, és radikális módszerei ellenére is hőssé, mártírrá avatjuk. És a film legvége is kimondja: nem volt hiábavaló a sok áldozat.

Bár mindenki tudja, hogy az IRA tagjai nem szemetelés és tilosban parkolás miatt ülnek börtönben, mégis sokak számára nemes cél az, amiért küzdenek. És a film eleji többoldalú megközelítés és állásfoglalás elvetése pont a kényes téma miatt is volt jó cél. Mégsem sikerült, és bár kétséges, lehet-e egy ilyen témában így készíteni a filmet, az elején még megpróbálkozott, de sokáig nem sikerült fenntartani.
Ennek ellenére az Éhség mégsem az a sírós-megrázós, inkább durva-megrázós filmek közé tartozik. A zene, a párbeszédek szinte teljes hiánya nem engedi, hogy a fotelbe süllyedve tátsunk a szánkat, és az azonosulást a már említett lassú ritmus és a nézőpontok gyakori váltogatása sem teszi lehetővé. Mégis a film vége ebben az esetben is kivétel: a ritmus ugyanaz marad, de a fokozatosan elépülő férfi látványa meghatározó a végső állásfoglalásunkban és azonosulásunkban.

Érdekes és nem elvetendő kísérlet az Éhség arra, hogy egy kényes, megosztó témát hogyan lehet sziruposság és hősködés ábrázolása nélkül színre vinni, még ha ez nem is sikerült teljes mértékben. Mert hiába a kizökkentő megoldások tömkelege, az előismeretek, a karakterábrázolás teljes hiánya, a képeknek még mindig nagy az erejük, és ez alól ez a film (különösen) nem tudott kibújni.

verdeleth

3 megjegyzés:

  1. Verdeleth nézd át mégegyszer, mert sok a gépelési hiba és az elején két mondat szinte értelmetlen: "el kell mondani, hogy itt tartották fogva az IRA elfogott terroristák. Az tagok politikai fogolynak tekintik magukat, és ennek megfelelő elbánásmódot követelnek." Ezt csak így példának, hogy mire gondolok.

    VálaszTörlés
  2. köszi javítottam (elvileg) mindet Megnézted már?

    VálaszTörlés