TRON: Legacy
amerikai, 2010.
rendezte: Joseph Kosinski
Igazán nehéz egy magával ragadó filmi világot létrehozni. Ráadásul minél messzebb kerülünk az úgynevezett valóságunktól, annál nehezebb ezt megoldani. Így ebből a szempontból a sci-fi műfajának igen nehéz dolga van. Nem csoda tehát, hogy kevés is tud olyan világot felmutatni, amely igazán emlékezetes marad. Erre talán a legjobb példa a Star Wars, ami sok más erénye mellett azzal taglózza le nézőjét, hogy minden olyan "élő" benne: gondoljunk csak a Tatooin füstös kis kocsmájára!
Az 1982-es TRON tökéletes időzítéssel tört be a mozikba, a kamaszok ezreinek szívébe férkőzve. A mai szemmel elképesztően gagyi technikai megoldások ellenére legendás film lett belőle.
1982.
Mégpedig azért, mert a technikai esetlensége hűen tükrözte a kor konzolainak, játékgépeinek képességét. így kapcsolódva össze a játéktermek villódzó képernyőinek élményével, egy hihetetlenül izgalmas világot tárt fel az fiatalok számára. 28 évvel az eredeti után pedig itt a TRON: Legacy, ami képes arra, hogy megismételje elődje bravúrját.
2010.
A 8 bites grafikát immár felváltották a csillogó cukormázzal bevont felületek, a villódzó fények, és a Daft Punk (nem mellesleg kiváló) filmzenéje. A film pedig ugyanúgy működik mint az elődje, mivel az updatelt textúrákon kívül nem változtatott a Disney a bevált recepten. Gyakorlatilag ugyanazt kapjuk, mint apáink gyerekkorukban: elvágyódás a fizikai valóságunkból, a kötöttségektől való megszabadulás, felhigított hübrisz-motívum jó adag együgyűséggel nyakonöntve. A két film láttán olyan érzése van az embernek, mint amikor összehasonlítja a sárgásfehéres, vibráló képű Apple Lisa-t egy modern, letisztult, szélesvásznú, fényes kijelzős iMac-kel. Mivel a 2010-es TRON hozza ugyanazt az élményt, mint az eredeti, ezért nincs okom fanyalogni. Határozottan ajánlom, kellemes kikapcsolódást nyújt az updatelt TRON.
7/10
HaBzsol
Egyetértek, hogy a látványvilág rendben van, de az az igazság, hogy az Avatarhoz hasonlóan a forgatókönyvön itt sem sokat dolgoztak. A film 2. felében olykor rendes untam magam. Szerintem a felénél elfogy a szufla és leül a film, azért egy estére amikor nem vágysz nagy dolgokra, pont tökéletes a Tron.
VálaszTörlés